Bebeszélő
Beszédtechnika

Amikor csak tehetem, kimegyek a természetbe. A hétvégi sétám közben eszembe jutott, hogy mennyien keresnek meg azzal a problémával, hogy nem tudnak elég határozottan, kedvesen, együttérzően, magabiztosan, hangosan, színesen, élvezetesen, természetesen “jól” beszélni. Ahhoz, hogy hatékonyan és hitelesen tudjunk megnyilvánulni, amire biztosan szükségünk lesz az két dolog: beszédtechnika és önismeret. A beszédtechnika az én módszerem szerint egy kalandos önismereti út. Akár a legegyszerűbb légzőgyakorlatok is sok mindent megmutathatnak önmagunk számára. Pl. mennyi türelmem van annak érdekében gyakorolni, hogy jó helyre vegyem a levegőt, ami hatással lesz a későbbiekben az előadásomra. Vagy egy artikulációs feladatnál mennyire zavar, hogy fura arckifejezéseket kell vágnom. Ráncos leszek a feladattól? Mennyire zavarja a hiúságomat, nőies megjelenésemet, ha átmozgatom az arcizmaimat? A beszédtechnika gyakorlatok sokszor kihívást jelentenek. Egy légvételre elmondani egy verset, tagolni, hangsúlyozni, és a már jól ismert retorikai elemekkel gazdagítani és színesíteni a prezentációmat. Ezzel párhuzamosan felfedezzük, ki is vagyok én? Nekem mi áll jól, hogyan nézek ki, amikor állva tartok előadást, hogyan, amikor ülök? Mik a rossz beidegződéseim, pótcselekvéseim. Mennyire merem használni a gesztikulációmat? Hogyan tudnám jól érezni magam előadás közben, milyen mozdulatok állnak jól, mi az én esszenciám? Miben vagyok igazán jó? Hogyan válhatok hiteles előadóvá? Mik azok a szokásaim, amin nem szeretnék változtatni, amik egyedivé tesznek? Fel merem ezeket vállalni? Hogyan legyen a beszédem természetes, ugyan akkor munkahelyi környezetben professzionális? Gyakorlok és kitartok a kurzus végéig? Ahhoz, hogy ezeket kiderítsük, egyrészt kellenek a jól bevált beszédtechnikai gyakorlatok, másrészt azok a színházi, retorikai, önismeret fejlesztő, szituációs -és kommunikációs feladatok, amik hétről hétre segítenek mélyebben megismerni önmagunkat.

Kb. 15 éve kialakítottam a saját beszédtechnikai módszeremet, ami a holisztikus szemléletmódon nyugszik. Ez az én oktatási módszeremben azt jelenti, hogy, hogy nem csupán az adott beszédtechnikai problémával, kommunikációs defekttel foglalkozom, hanem az egész emberrel. A halk beszéd, az izgulás, bizonyos dadogási típusok sőt a hadarás mögött is sokszor olyan lelki eredetű problémák állnak, amik nem elhanyagolhatóak. Ezeknek a problémáknak feltárásához sok esetben elegendő a szomatodráma módszere vagy a coaching és egyéb fejlesztő gyakorlatok. Akadnak azonban olyan esetek, ami túllép az én kompetenciáimon és pszichológus szakember kolléga bevonása szükségeltetik.

A beszédtechnikával nem elfedni kell a bennünk lévő gátakat. A beszédtechnika egy kiváló eszköz arra, hogy beszédszerveinket megtanuljuk helyesen használni. A nagyobb önismeret révén pedig kideríthetjük félelmeink, gátlásaink okát. A rendszeres gyakorlás nem csak beszédünkre lesz pozitív hatással, hanem bátrabban és magabiztosabban fogunk megnyilvánulni azokban a helyzetekben, amiktől eddig tartottunk, vagy bele sem mertünk vágni.

Erre legnagyobb bizonyíték növendékeim beszámolója az ajánlások menüpontban. 🙂

A fogszabályozást gyakran ki kell egészítse a nyelvlökéses nyelés terápiája. Ezekben az esetekben meg kell erősíteni az arcizmokat a nyelv izomzatát. A megfelelő nyeléstechnika és beszédtechnika elsajátítása teszi lehetővé, hogy a fogszabályozás igazán eredményes legyen.

A szabályos nyelés:

• láthatatlan
• az arcizmok nem mozdulnak
• az ajakizmok nem mozdulnak
• nyelés közben a nyelv a szájpadláson fekszik, a nyelv minimálisan hátrafelé mozdul

A nyelvlökéses nyelés:

• a két fogsor nem záródik
• a nyelv a fogakhoz támaszkodik
• gyakran a nyelv a két fogsor, illetve ajkak között kicsúszik, előre-hátra mozog
• az arc, ajak és nyakizmok megfeszülnek

Amennyiben a fogszakorvos logopédiai illetve beszédterápiára küldi a pácienst, mindenképpen érdemes élni a terápia lehetőségével. Ha nem sajátítja el a gyermek/felnőtt a helyes nyelést, a fogszabályozás sikertelenné válhat. Ez nem csak a kezelés alatti időtartamra igaz. A fogszabályozó készülék levétele után a helytelen izommunka következtében a nyelv a fogazatot fokozatosan előre fogja tolni, így a fogsor rövid időn belül vissza fog az eredeti állapotába rendeződni.A rögzített készülék levétele után, ha a retenciós készüléket nem viseljük a fogszakorvos által meghatározott időintervallumig a  fogazat akkor is visszarendeződhet, ha nem áll nyelvlökéses nyelés a háttérben.

Mielőtt belevágnák a fogszabályozásba, kérjük ki fogorvosunk véleményét és amennyiben szükséges, vegyünk részt a nyelvlökéses nyelés terápián, illetve a beszédtechnikai fejlesztésen. Megéri, hiszen egy fogszabályzás nem kis anyagi befektetés.

Múlt heti bejegyzésem után ígértem, hogy megosztom veletek, nálam miként zajlik a beszéd coaching. Előtte azonban kanyarodjunk vissza egy kicsit Ádámhoz és Évához. 25 évvel ezelőtt, amikor színésztanoncként beszédtechnikát kezdtem oktatni, már éreztem , tudtam és kerestem azt a módszert, ami nem kizárólag a beszédtechnikára fókuszál, hanem ötvözi a pszichológiát a beszédtechnikával. Azt láttam és tapasztaltam, hogy megtanulhatjuk, miként kell helyesen beszélni, tisztán ejteni a szavakat, kiválóan hangsúlyozni, de az aktuális lelkiállapotunk előbb vagy utóbb megmutatkozik a beszédünkben (is). Színpadon állva, megtanultuk profin kezelni azokat a helyzeteket, amikor nem mutathattuk ki, éppen hogyan érezzük magunkat, hiszen a közönség a színházban nem azért fizetett, hogy az otthoni nyűgeinket, bajainkat megosszuk velük. A Madách Színházban eltöltött éveim alatt egyre több üzletember keresett meg beszédtechnika oktatás végett. Minél több közép-és felső vezetővel ismerkedtem meg, illetve, ahogy átalakult a klientúrám, hétről-hétre szembesültem azzal a problémával, hogy a legtöbb beszéddefekt mögött első sorban nem szervi probléma áll, hanem lelki eredetű elakadás. Akkoriban a színészmesterség órákon tanultakat elkezdtem civilekre átformálni és olyan helyzetgyakorlatokat végeztetni a növendékeimmel, amik oldották bennük a szorongást. Kimondhatták, kikiabálhatták magukból a problémáikat. Tovább kutattam, mert a pszichodramatikus elemek nem minden esetben voltak elegendőek. Kiváló pszichológus kollégákkal kezdtem el együtt dolgozni, akikkel párhuzamosan kiegészítettük egymás munkáját és ez a mai napig így van. Klienseim közül egyre többen kerestek fel úgy, hogy már járnak pszichológushoz, de a pszichoszomatikus tüneteikkel még mindig nem tudnak mit kezdeni, mert ha pl. nagyobb plénum előtt kell megnyilvánulniuk, akkor a fokozott stressz hatására izzadni kezd a tenyerük, remegni a hangjuk stb.

Ekkor már egyértelmű volt, hogy klienseim önmagukba vetett hitét és bizalmát kell megerősíteni, feltárva, mi állhat az izgulás, elakadás mögött. A megoldás kulcsát kerestem. Ekkor bővítettem az eszköztáramat olyan feladatokkal, kérdezési technikákkal, amik segítették klienseimet leendő kihívásaikkal szembe nézni, és bátran belehelyezni magukat azokba. A megoldást nem én akartam megmondani helyettük. Hatékonyabbnak bizonyult, ha ők maguk találják meg a kitűzött céljukhoz az utat. Én csak a világító lámpás akartam lenni az úton.

A BESZÉD COACHING:

A beszéd coachnig tehát azoknak javasolt, akik kommunikációs elakadással küzdenek akár a civil életben, akár az üzleti szférában, prezentáció közben.

Hogy miként is néz ki a beszéd coaching folyamata nálam, azt az alábbi sorokban olvashatjátok.

Első találkozás:

• Kiderül, szimpatikusak vagyunk-e egymás számára
• Elmondod, miért kerestél fel, mi a probléma? (beszéd/lelki)
• Beszédállapot felmérést végzek
• Meghatározzuk, konkretizáljuk a céljaidat
• Meghatározzuk a fejlesztendő területeket
• Megbeszéljük az alkalmak menetét, a találkozások időintervallumát, óradíjat, lemondási alternatívákat

Második találkozás:

• Elkezdjük a közös munkát.
• Biztosan kapsz gyakorlatokat, feladatokat, amiket a következő alkalomig jó, ha elvégzel, hiszen találkozásainknak leginkább így lesz értelme.
• Minden feladat személyre szabott

A többi alkalom:

• Munkánk csak akkor lesz sikeres, ha energiát fektetsz a gyakorlásba legyen szó beszédtechnikai vagy lelki gyakorlatról.
• A fókuszban TE vagy és a kitűzött CÉL.
• A változás sokszor nehéz, de minden feladat a fejlődésedet és a kitűzött célodat szolgálja
• Minden alkalommal kapsz visszajelzést

Lezárás:

• Az együtt töltött időt közösen értékeljük
• Megköszönöm, ha te is adsz egy visszajelzést nekem (utólag is hálás köszönet minden növendékemnek az egyéni és céges visszajelzésekért)
• Igény esetén újra talákozhatunk újabb kitűzött célokkal

Feladatok, amire számíthatsz:

• Alap beszédtechnikai gyakorlatok ( légzés, hangadás, artikuláció, retorika, prezentáció )
• Kommunikációs feladatok
• Önismeret fejlesztő gyakorlatok
• Önbizalom erősítő gyakorlatok
• Vezetett meditáció
• Prezentációs feladatok és azok elemzése

Használt szakirodalmak a gyakorlatokhoz:

• Bebeszélő-Beszélj Bátran!
• Coaching feladatok

A pozitív pedagógia híve vagyok, ezért minden rezdülésedet figyelem és a legapróbb pozitív megnyilvánulást is azonnal visszajelzem. Célom, hogy megismerd, elfogadd és megszeresd önmagad, a hangod a megjelenésed, továbbá, hogy megtapasztald, amitől eddig féltél, képes vagy a annak mértékét csökkenteni, leküzdeni. Ehhez két dolog biztosan kell. Az egyik, hogy őszinte legyél önmagadhoz, a másik a gyakorlás. Minél több energiát fektetsz önmagad megismerésére és elfogadására, annál jobban fog világossá válni előtted, mennyi kincs rejlik benned. A hitelesség és önazonosság meghatározó eleme a kommunikációnak, ezért a prezentációs gyakorlatok során is rád helyeződik a hangsúly. Mi a te esszenciád, hangod. Neked mi áll jól, mi a TE előadói stílusod, miként tudsz kiteljesedni az előadásod során.

A végső cél, hogy:

Beszélj Bátran!