Beszédfejlesztés a kezdetektől ( Csecsemő kor)

2015-07-14 8:34

Elsőre biztosan furcsán hangzik a bejegyzésem címe, hiszen kérdezhetjük, hogy egy csecsemőnek miért lenne szüksége beszédfejlesztésre?

Ahhoz, hogy egy baba testileg-lelkileg egészségesen fejlődjön, szüksége van az őt körül vevő ingerekre. Rendkívül fontos az anya érintése, simogatása, az anya illata és bizony a hangja is. Ahogy kisbabánk fölé hajolva beszélünk észre vehetjük, hogy a második hónap környékén már válaszol a mosolyunkra. Ha énekelünk neki, megnyugszik.

Mint egy korábbi bejegyzésemben olvasható, a beszédet a kisgyermek a szüleitől tanulja. Úgy formázza a szavakat és olyan hangsúlyokat használ mint a szülei. De mikor kezdődik el ez a folyamat? Nos, egészen újszülött korban. Már az első hónapokban felfigyel a zajokra a baba, illetve megismeri édesanyja,édesapja hangját. Ha kedvesen, mosolyogva beszélünk hozzá, hamarosan ő is elkezd gőgicsélni, próbálgatni a  hangját. Amikor énekelünk neki, lassacskán ő is elkezd a maga ügyességével énekelni, nyújtottabb  hangokat kiadni.
Sok szülőtől hallottam, hogy ő bizony nem énekel a gyerekének, mert rettenetesen hamis és nem szeretné, hogy a gyereke kárt szenvedjen. Szeretnék bátorítani minden anyukát és apukát, hogy énekeljenek gyermekiknek. Az énekléssel már egészen pici kortól megtapasztalja a baba a közösségi élményt, a meghitt együttlétet. Nem fogja zavarni, hogy hamisan énekel az apa/ anya, csak azt fogja megtanulni, hogy énekelni jó, énekelni öröm és boldogság. A magyar nyelv rendkívül dallamos nyelv. Ha sokat énekelünk gyermekünknek, a meghitt együttléten túl nem csak a zenei érzékét fejlesztjük, de megalapozzuk a beszédfejlődését is. Bátran formáljuk, akár eltúlozva kissé a szánkat és ismételjük többször a kedvenc dallamokat. A gyermek ismétléssel tanul, nem fogja megunni.Bátran szedjük elő kedvenc gyermekkori dalainkat.Ha nem jut eszünkbe egy szöveg dúdolva, lalázva  énekeljünk tovább.
Mondókázhatunk egészen a kezdetektől fogva, akár ringatás közben is. Ez nekünk, szülőknek is segíthet higgatnak maradni egy-egy hosszabb ringatás közben.
Nap közben bátran beszéljünk a babánkhoz, mondjuk el, hogy éppen mit csinálunk.Most tisztába teszlek,leveszem a pelust, bekrémezem a popsidat..stb.De azt is lehet mondani, hogy most mi éppen mit teszünk.

Ha lehet, ne essünk abba a hibába, hogy mi felnőttek  selypítve beszélünk a gyerekhez.Enélkül is lehetünk kedvesek. Így is érezni fogja a szeretetünket. Ha pöszítve,akár szinte érthetetlenül beszélünk a gyermekünkhöz, így fogja eltanulni tőlünk.
Érdemes megfigyelnünk, hogy a környezetünkben van-e olyan,aki fél-egy év körüli gyermekéhez így beszél és végig követni, hogy mire az első szavakat kiejti , lesz-e bármilyen beszédhibája. Természetesen öröklött tényezők és szervi elváltozások is befolyásolhatják a gyermek beszédét, de a helyes példa rengeteget segíthet a hangok ,szavak megfelelő megformálásában.

Rengeteg gyermeket visznek korai fejlesztésre, akiknek semmilyen komolyabb bajuk nincs, egyszerűen a foglalkozás hiánya miatt vannak lemaradva pl. a beszédfejlődésben.
Rohanó világunkban egyszerű úgymond bedugni a  gyereket a televízió, számítógép elé, de ez a gyermeknek hosszú távon nem jó, sőt ártalmas!Nehéz, időigényes dolog foglalkozni egy gyerekkel, de hosszú távon nagyon meghálálja magát. Minél többet beszélünk, beszélgetünk gyermekünkkel, annál mélyebb lesz vele a kapcsolatunk.Ha a beszélgetések mellé testi érintés, simogatás és ölelés is társul rendszeresen, nem csak gyermekünkre, de az ránk is pozitív hatással lesz. Fejleszti az érzelmi kifejezőkészségét is.
Összefoglalva az apró gyakorlati tanácsaim a kezdetektől a következők:

  • simogassuk minél többet az újszülöttet
  • beszéljünk gyermekünkhöz minél többet, minél szebben 🙂
  • énekeljünk amennyit és amit csak tudunk
  • mondókázzunk
  • NE beszéljünk a gyerekhez selypítve!!!